Magyarországon gyors ütemben terjedtek el a deviza alapú lakáshitelek. Olyannyira, hogy ma már a lakáshitelek 90%-a deviza alapú.
Népszerűségüket leginkább annak köszönhetik, hogy jelentősen alacsonyabbak a törlesztőrészleteik, mint a forint alapú hiteleknek.
A deviza alapú hiteleknek kétségkívül vannak előnyeik, de hátrányaik is. Ebben a cikksorozatban ezért, a deviza alapú hiteleket vizsgáljuk meg részletesebben.
Mi is az a deviza alapú hitel?
A deviza alapú hitel olyan hitelt, amelynek összegét nem forintban, hanem valamely más pénznemben határozzák meg. A deviza alapú hitelek pénzneme jellemzően euró, svájci frank vagy japán jen.
Mivel az embereknek a hitelre forintban van szükségük, a kölcsönnyújtó a folyósított devizahitel összegét előzetesen átszámítja forintra. Ilyenkor deviza-vételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná ügyfelétől azt a devizaösszeget, aminek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor az ügyfél a törlesztő részletet forintban fizeti, a bank azt deviza-eladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna ügyfelének a törlesztéshez szükséges devizaösszeget.
Devizában tartozunk tehát, függetlenül attól, hogy azt forintban folyósítja a bank.
Milyen kockázatai vannak a deviza hiteleknek?
Kamatkockázat
Minden hitelnek van kamatkockázata. A devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amit aztán hitelként továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például svájci frank esetén a Svájci Nemzeti Bank, euró esetén az Európai Központi Bank, japán jen esetén a Japán Nemzeti Bank alapkamatától függ. Ha például a Svájci Nemzeti Bank megemeli az alapkamatát, akkor az hatással van a frank alapú hitelek törlesztőrészletére is, azaz azok emelkedni fognak.
Az alapkamat változása mindezek ellenére minimális kockázatot jelent. Mindhárom alapkamat hosszú ideje stabilnak tekinthető, minimális volt a mozgásuk, bár igaz, hogy az elemzők főleg a japán jen esetében már egy ideje az alapkamat emelését jósolják.
Árfolyamkockázat
Mint ahogy már említettük deviza alapú hitelek esetében devizában tartozunk, függetlenül attól, hogy azt a bank forintban folyósította részünkre. Ebből következik, hogy a törlesztőrészlet is devizában van meghatározva, és azt számolják át forintra. Ezért, ha változik az adott deviza forintban kifejezett árfolyama, akkor változik a törlesztőrészlet is.
A deviza alapú hiteleknél ez a kockázat az, ami a legnagyobb veszélyt jelenti a hitelfelvevők számára. A forint és az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama ugyanis nagyon sok minden függvénye. Az árfolyam naponta változik, senki nem tudja megmondani, hogy holnap, 1 év múlva, vagy 15 év múlva mi lesz az egyes devizák árfolyama.
Az alábbi grafikonokon az euró, a svájci frank és a japán jen árfolyamai láthatóak különböző időpontokban.
Klikk a képre!
Klikk a képre!
Klikk a képre!
Az euró magyarországi bevezetésének kockázat
Magyarországon előbb vagy utóbb, de bevezetésre kerül az euró. Ez is kockázatot rejt magában, ugyanis az euró magyarországi bevezetése után a törlesztõrészletet majd nem forintban, hanem euróban kell fizetni. Ebből a szempontból egyáltalán nem mindegy az, hogy milyen lesz a csatlakozási árfolyam. Az árfolyamrögzítés miatt előfordulhat ugyanis, hogy állandósul a magasabb törlesztőrészlet.
Feliratkozás RSS