Elkészült a -2 szinten a szerelőbeton. Felállításra került az a nem kis méretű darut, ami lehetővé teszi a további munkálatokat. A daru felállítása okozott egy kis forgalmi fennakadást, mert a Kossuth L. utcán egy napra sajnos egy sávra kellet korlátozni a közlekedést. A daru az építési terület közepén áll és ott is marad az építkezés befejezéséig.
Miután a daru a helyére került elkészítették a -2 szint alaplemezének vasszerkezetét, majd kiöntötték betonnal. Kialakításra kerültek a -3 szinten a födémet (a -2 szint járófelületét) tartó oszlopok és megkezdték a födém zsaluzását. A zsaluzás elkészülte után kialakították a födém vasszerkezetét és megkezdték a betonnal való kiöntését.

Befejezték a föld rámpa elbontását, valamint daruval kiemelték az ott maradt utolsó munkagépet is. Az elkészült szerelőbetonon elkészítették a legalsó, -3. szint alaplemezének vasszerkezetét. Rengeteg betonvas került lefektetésre, összesen 200 tonna. Miután ezzel végeztek, megkezdték az alaplemez kialakítását, azaz 1600 köbméter betont öntöttek az elkészült vasszerkezetre 70 cm vastagságban.
Az alaplemezt egy lépésben kell kialakítani, mert szerepét csak így tudja ellátni, ezért a nem kis mennyiségű betont folyamatosan hordták és dolgozták be. Egyszerre két betonszállító mixer autóból pumpálták a betont a munkaterületre.
Mostanra a -3. szint alaplemeze elkészült. Hamarosan, neki kezdenek a -2. szint alaplemezének munkálatainak.

Gyors ütemben szedték ki a földet a gödörből, és a beton már be is fedte a mélyben a talajt. Jelenleg a rámpa elbontása folyik. Érdekes kérdés, hogy végül hogy kerül ki a munkagép a gödörből? Hát daruval. Egyszerűen mikor végzett a munkájával egy daru kiemeli.

Fotógaléria

Kattintson a képekre.

Utolsó összefoglalónk óta, jelentős munkát végeztek a kivitelező szakemberek a területen. A leendő épület határoló része alatt, végig elkészült a résfal, ami egyben a mélygarázs oldalsó fala is lesz. Bár a résfal önmagában is jelentős tömegű, mégis szükséges, hogy körben úgynevezett „horgonyokkal” rögzítve legyen. A horgonyok igazából kötegelt megfeszített acélsodronyok, amiknek az egyik végük a résfal felső részén van rögzítve, a másik végük pedig a határoló földben, oldalsó irányban.

A mélygarázs három szinten kerül kialakításra, aminek alsó szintje 10 méter mélyen fog elhelyezkedni. Ekkora mélységben már jelentős mennyiségű a talajvíz, ezért mielőtt a föld kitermelésével tovább folytatódott volna a munka, gondoskodni kellet arról, hogy a talajvíz ne okozzon gondot. Ideiglenesen néhány „kutat” helyeztek el a területen, amikből folyamatosan szivattyúzni kezdték a talajvizet. Miután a kutakat beüzemelték, megkezdődhetett a földkitermelés. Mindössze egy és fél hét alatt jutottak el a jelenlegi állapotig. Ez mindenképpen szép teljesítmény.

Fotógaléria

Kattintson a képekre.

Jelentősen módosultak az ingatlan-értékesítéshez kapcsolódó adózási szabályok, ezért röviden tekintsük át ezeket.

Megszűnt a lakásszerzési kedvezmény.
Megszűnt a lakásszerzési kedvezmény, amelyet a jövedelem azon része után vehettek igénybe az ingatlanértékesítők, amelyet saját maguk vagy közeli hozzátartozójuk számára lakótelek vagy lakás megszerzésére, építésére, bővítésére fordítottak. Ha viszont valaki még tavaly adott túl egy ingatlanon, öt éven keresztül még élhet a lakásszerzési kedvezmény lehetőségével, feltéve, ha az eladásról szóló szerződés bejegyzését a földhivatalban még 2007-ben elvégezték.

2008-as értékesítés esetén az eladásból származó jövedelmet kizárólag azzal az összeggel lehet csökkenteni, amelyet a magánszemély az átruházást követő két évben saját maga, vagy közeli hozzátartozója részére idősek vagy fogyatékos személyek otthonában visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélkül férőhely vásárlására fordít az EGT (Európai Gazdasági Társulás = Európai Unió + Izland + Liechtenstein + Norvégia) bármely tagállamában.

A lakás, lakóház átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka csökkent.
A korábbi 15 évről 5 évre csökkent a lakás, lakóház, illetve ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka. A nem lakás célú ingatlanok esetében az adóköteles időszak változatlan maradt.

Mit jelent ez?
Ha valaki vásárol egy ingatlant és öt éven belül eladja, akkor az eladásból származó jövedelme adóköteles. Ha azonban az ingatlant a vásárlástól számított ötödik évben, vagy az után adja el, akkor az eladásból származó jövedelem már adómentes.

Fontos, hogy nem az ingatlan értékesítéséből befolyó összeg, hanem az ebből származó jövedelem az adóköteles, ami nem más, mint az ingatlan vásárlási ára és eladási ára közötti különbözet.

Az adó mértéke 25%.

Az ingatlaneladásból származó jövedelem lakás és lakóház esetében csökkenthető, attól függően, hogy az ingatlan eladása, az ingatlan megszerzését követő hányadik évben történik

A csökkentés mértéke:

1. évben:   0%
2. évben: 10%
3. évben: 40%
4. évben: 70%

Tovább csökkenthető a jövedelem összege az ingatlan eladással, vétellel kapcsolatos költségekkel, illetve az értéknövelő beruházások (korszerűsítés, bővítés) számlával igazolt összegével.

Módosult az áfa törvény.
Azok a magánszemélyeket, akik két éven belül minimum négy ingatlanukat – építési telküket, új vagy a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számolva kétévesnél nem idősebb lakásukat – értékesítik, áfa fizetésre kötelezettek. Egy kiskaput azért enged a jogszabály: ha a negyedik eladás előtt eltelik három év, a számolás elölről kezdődik.

Örömmel mutatom be az Ingatlantitkok mini e-book sorozat legelső részét. Részleteket a képre kattintva olvashatsz.

Kívánok jó olvasást és

BOLDOG ÚJ ÉVET MINDENKINEK!

Boldog, békés karácsonyt kívánok a Bánszky Inagtlan nevében minden kedves olvasónknak és ügyfeleinknek.

Örömmell tájékoztatunk mindenkit, hogy hosszantartó, két éves előkészítő munka után, megkezdődtek az Erzsébet ház építési munkálatai.

De mi is tartott ilyen sokáig?

A beruházó Esztor Kft. és mi is hiszünk abban, hogy csak olyan épületet szabad tervezni és megépíteni, ami nem csak a tulajdonosok számára jelent értéket, hanem a városnak, a város lakóinak is. Olyan épületet, ami belesimul, beleolvad a város szövetébe, és jelenlétével emeli a város hangulatát, arculatát. Olyan épületet, amit a tulajdonosokon kívül a város lakói is a magukénak éreznek. Mindez megkövetelte a legmagasabb szintű együttműködést a beruházó, az értékesítő, a tervezők, és a szakhatóságok között, különös tekintettel arra, hogy az épület a város szívében kerül majd felépítésre. Bár az előkészítő munka során, minden résztvevő teljes mértékben együttműködött, az egyeztetések elhúzódtak. Azon a véleményen voltunk azonban, hogy inkább később kezdődjön az építkezés, mintsem hogy egy rossz épület szülessen. Mindközben azért a terepen is folyt a munka, Horvát István vezetésével a Balassa Bálint Múzeum régészcsapat tárta fel a föld alatt rejtőző múlt emlékeit.

A jelenlegi munkálatok.

Jelenleg az úgynevezett „résfal” készül. Ez tulajdonképpen az épület alapjának a fő része: 60 cm szélességben 17 m mélyen fut körbe az épület külső határoló részén. Különleges technológiával épül. Az épület ellentétes sarkainál elkezdve, felváltva, rövid szakaszokban alakítják ki. Minden egyes rövid szakaszt a mellette lévővel összekötnek, így a végére, az épület határoló része alatt végigfutó, egységes szerkezetet alkot majd. A földet egy speciális gép emeli ki, aminek markoló része 12 tonna súlyú. A vájat beomlásának elkerülése és a talaj könnyebb kiemelése érdekében, a vájatot folyamatosan feltöltik zaggyal (bentonit és víz keverékével), amit a megfelelő mélység elérése után, a betonnal való feltöltést megelőzően kiszivattyúznak. Ha valaki elsétál arra, végignézheti az egész folyamatot.

Közlekedés, tisztaság.

A kitermelt, zaggyal keveredett földet el kell szállítani az építkezésről, a beöntésre kerülő betont, pedig be kell szállítani. Mi következik mindebből?

- A be és kimenő teherautók, illetve betonszállító autók forgalma hozzáadódik a már amúgy is jelentős közúti forgalomhoz, esetenként rövidebb dugókat okozva. Sajnos ez ellen nem igazán lehet mit tenni, hiszen az építés technológiája megköveteli a folyamatos be és kiszállítást. Mindenesetre a gépkocsivezetők igyekeznek a lehető legkisebb fennakadást okozva megoldani a szállítási feladatokat.

- A be és kiszállítást végző gépjárművek, az építési terület állaga miatt, sajnos sárral szennyezik be a Kossuth L. utcát. Az utca takarítását a beruházó megbízásából takarító személyzet és egy úttisztító gépjármű végzi.

Fotógaléria

Kattintson a képekre.

Minden ingatlantulajdonos, aki szeretné eladni az ingatlanát, jó áron és gyorsan szeretné ezt megtenni. Sokan úgy gondolkodnak, hogy ha több ingatlanközvetítőt is megbíznak az ingatlanuk értékesítésével, akkor gyorsabban el tudják adni. Elsőre ez egy jó gondolat. De csak elsőre. Mert bizony így adódhatnak gondok. Nem is kicsik.

Hogy mire gondolok?

Gondoljuk csak végig a történéseket.

Adott egy Eladó. Megbízza A és B Ingatlanközvetítőt is az ingatlana értékesítésével.
Emellett természetesen Ő maga is próbálja értékesíteni az ingatlanát.

Mit tesznek az Ingatlanközvetítők?

A és B Ingatlanközvetítő is el kezd foglalkozni az ingatlannal. Helyszíni állapotfelmérést végeznek, fotót, alaprajzot készítenek, ismertetik az aktuális piaci állapotokat, lehetőségeket, ajánlatot tesznek az eladási árra. Ellenőrzik az ingatlan tulajdonviszonyait. Rögzítik az ingatlant az adatbázisukban, megjelenítetik a saját kiadványukban, egyéb sajtótermékekben, a weboldalukon, illetve egyéb, pl. országos webes adatbázisokban.
A hozzájuk forduló érdeklődőket tájékoztatják, a részükre az ingatlanról minden adatot részletesen megadnak. Tájékoztatják az érdeklődőket az ingatlan pontos címéről, a megközelítési lehetőségekről, igény esetén személyesen is megmutatják az ingatlant.

Mit tesznek az Érdeklődök?

Általában komoly vásárlási szándék jellemzi az Érdeklődőket. Persze előfordul, hogy csak később tervezik az ingatlanvásárlást és most csak „nézelődnek”. Az Érdeklődők is hasonlóan gondolkodnak, mint az Eladók: minden apróhirdetési újságot átböngésznek, illetve minden ingatlanközvetítőhöz bemennek. Plusz, minden ismerősük segíteni próbál és minden eladó ingatlanról, ami szerintük megfelelő lenne tájékoztatják az Érdeklődőt. Senki nem kapkodja el egy ingatlan megvásárlását. Ebből következik, hogy nagyon sok ingatlant megnéznek.
Végül, rövidebb hosszabb idő után megvásárolják a kiszemelt ingatlant. Az ingatlan volt tulajdonosa az Eladó érdeklődik a Vevőtől, hogy kitől kapott tájékoztatást az ingatlanról.

Na itt válik érdekessé a dolog.

A Vevő vagy emlékszik, vagy nem. Hiszen megnézett kismillió ingatlant. Könnyen rávághatja, hogy valamelyik hirdetési újságban látta, vagy az ismerősétől hallott róla.
És még csak nem is hibáztatható érte. Vagy rávágja, hogy mondjuk az A Ingatlanközvetítő cégtől kapott tájékoztatást az ingatlanról. Végül is járt ott.

Induljunk ki az utóbbiból. Tételezzük fel, hogy a Vevő azt mondja, az A Ingatlanközvetítő cégtől kapott az ingatlanról információt. Az Eladó kifizeti a közvetítői díjat az A Ingatlanközvetítőnek, a B Ingatlanközvetítőt pedig tájékoztatja az eladás tényéről.

Tudni kell, hogy minden ingatlanközvetítő, az érdeklődők részére az ingatlan pontos címét, a tulajdonos nevét, elérhetőségét írásban, úgy nevezett címkiadási bizonylaton adja át, amin rögzítik az érdeklődő adatait is.

Nos, ezek után B Ingatlanközvetítőt elsétál a földhivatalba és betekint az ingatlan tulajdoni lapjába. Ezt bárki megteheti, hiszen a földhivatali ingatlan-nyilvántartás nyilvános. Megnézi ki a tulajdonos, illetve, hogy széljegyen van e bejegyezve adásvétellel kapcsolatos ügylet. Ha igen megnézi, ki a vevő. Ezután a kapott nevet összeveti a címkiadási bizonylatokon szereplő érdeklődők neveivel.

A példánkban a B Ingatlanközvetítő megállapítja, hogy a Vevő nála is járt, és kapott tájékoztatást, felvilágosítást az Eladó ingatlanáról. A B ingatlanközvetítő ezek után felkéri az Eladót, hogy a részére utalja át a közvetítői jutalékot.

Az Eladó pedig pislog nagyokat!

A helyzet az, hogy a példában szereplő esetben bizony, mind a két ingatlanközvetítő jogosan tart igényt a közvetítői díjra. A helyzeten még az sem változtat, hogy ha a Vevő különböző időpontokban kapta meg a tájékoztatást az ingatlanközvetítőktől. A megbízási szerződésben foglaltak akkor is teljesülnek mind a két ingatlanközvetítő esetében.

Az Eladó természetesen fordulhat bírósághoz, de igazából nem sokra megy vele, hiszen a megbízási szerződések és a címkiadási bizonylatok egyértelműen bizonyítják az ingatlanközvetítők jogos igényét.

Hasonló ügyekben egyértelmű a bíróságok ítélkezési gyakorlata. Az Eladónak ki kell fizetni mind a két ingatlanközvetítőt.

Volt olyan eset, amikor az Eladónak három ingatlanközvetítőt is ki kellet fizetni!

Azt javasoljuk ezért mindenkinek: ne játszanak orosz rulettet. Lehetőleg csak egy ingatlanközvetítővel kössenek megbízási szerződést az ingatlanuk értékesítésére.
Nézzen körül ott, ahol lakik, és válassza ki a legnagyobb, legjobban felkészült, legrégebben piacon levő ingatlanközvetítőt. Célszerű kizárólagos megbízási szerződést kötni, mert a legtöbb ingatlanközvetítő csökkentet közvetítői jutalékot alkalmaz ebben az esetben, így még spórolhat is.

Az elmúlt időszakban számtalan olyan esemény történt, ami ráirányította a figyelmet az épületek hőszigetelésére. Mivel ez így vagy úgy, de mindenkit érint, ezért ebben a cikkben megpróbáljuk összefoglalni a hőszigetelésekkel kapcsolatos fontosabba ismereteket.

A hőszigetelések előtérbe kerülése

Alapvetően négy oka volt annak, hogy az épületek hőszigetelése előtérbe került a médiában és a köztudatban:

1. 2006. óta, több lépcsőben megvalósuló jelentős gázáremelés. Ez annak ellenére, hogy a 2006-os tél igen enyhe volt, sok embert érzékenyen érintett anyagilag. Sokan elgondolkodtak azon, hogy mi módon lehetne csökkenteni a gázszámla összegét. Az egyik ilyen lehetőség az utólagos hőszigetelés.

2. Megjelent 2002. 12. 16.-án az EU 2002/91/EK irányelve az épületek energiateljesítményéről. Az irányelv célja az épületek energiafelhasználásának csökkentése, mert a jelenlegi energia igény hosszú távon nem tartható fenn. A mai korszerű anyagokkal és technológiákkal jelentősen lehetne csökkenteni a felhasználás mértékét, ha alkalmaznák azokat. Ezért az irányelv egyrészt általános vázlatot ad az energiafelhasználás számításának módszerére, másrészt az új épületek építésekor, illetve a nagy épületek jelentős felújításakor minimumkövetelményeket javasol. Magyarország 2004. 05. 1.-től az EU teljes jogú tagja ezért részünkre is kötelező vált ezen irányelv betartása. (Lásd még: 1036/2004 Kormányrendelet)

3. A 2. pontban megfogalmazott jogharmonizáció eredményekén megjelent 2006. 05. 24.-én a 7/2006. TNM.-i rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. A rendelet tulajdonképpen azt határozza meg, hogy mennyi lehet maximum az épület egyes részeinek (falak, nyílászárók, stb.), illetve a teljes épületnek az energiavesztesége. 2006. 09. 1.-étől minden benyújtott építési engedélynél kötelező elvégezni az energetikai ellenőrzést és meg kell felelni az előírásoknak, különben nem adható ki építési engedély. Meglévő családi házak, és kisseb társasházak felújítása során a rendelet előírásait nem kell alkalmazni.

4. A 2. pontban megfogalmazott jogharmonizáció eredményekén született meg az ÖTM rendelet tervezete az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. A hírekben, mint energiapasszus, energiatanúsítvány szerepelt. Ez a tanúsítvány tulajdonképpen azt fogja igazolni, hogy mennyire energiatakarékos egy adott ház. Ezt a tervezetet, egy későbbi cikkben még részletesen megvizsgáljuk, mert a tervezet kötelezően előírja a tanúsítást minden új ingatlan, minden eladásra kerülő használt ingatlan, sőt minden bérbeadásra kerülő ingatlan esetében is.

Miért van szükség hőszigetelésre?

Elvárás a részünkről, hogy az épületek, ahol élünk, dolgozunk, biztosítsák számunkra a kellemes környezeti feltételeket, mind a hideg teleken, mind a nyári forróságban.
De mit is értünk kellemes környezeti feltételen? Az emberi testhőmérséklet 36-37°C között tekinthető normálisnak. Ennek a testhőmérsékletnek -hőérzeti szempontból- általában a 20-22°C környezeti hőmérséklet a kellemes. Magyarországon a külső hőmérséklet általában –10 és + 30°C között ingadozik éves átlagban. Természetesen előfordulhat ennél magasabb és alacsonyabb hőmérséklet is, de csak időszakos jelleggel.

Tehát az épületeknek ezt a 20-22 fokot kellene biztosítaniuk számunkra télen, nyáron egyaránt. Ezt sajnos nem olyan egyszerű. Egy épület összetett szerkezetű. A beépített anyagoknak különböző a hőszigetelő képessége, így különböző mértékben, de minden épületszerkezeten keletkezik valamennyi hőveszteség.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyarországi lakóingatlanok 50%-nak gyenge, 40%-nak átlagos, és csak 10%-nak elfogadható a hőszigetelő képessége. Mindez azt jelenti, hogy a lakóingatlanok mintegy 90%-nál, plussz energiát kell fordítani a téli lehűlés és a nyári felmelegedés elleni védekezésre, ami jelentős költséggel jár.

A cél az, hogy minél kevesebb energiát felhasználva tudják biztosítani a lakóingatlanok a számunkra kellemes környezeti feltételeket. Ehhez mindenképpen szükséges a hősszigetelő képesség növelése. Ezt a legegyszerűbben hőszigetelő anyagok beépítésével, illetve utólagos hőszigeteléssel lehet megtenni.

A nem megfelelő hőszigetelés okozhat egyéb problémákat is. Páralecsapódás lehet a belső falfelületeken, illetve a falszerkezetben Penészedés alakulhat ki, esetleg lefagyhat a külső vakolat.

Egyre inkább elterjed az a megfelelő felfogás, hogy a falak szerkezeti elemekként töltik be feladatukat, tartják a födémet, mechanikusan elválasztanak a környezettől, a hőszigetelés padig megóv minket a környezet hőmérsékletének változásaitól.

Milyen hőszigetelő anyagok vannak?

A hőszigetelő anyagok a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított anyagból gyártott pórusos, üreges szerkezetű termékek. Szilárd vázból, továbbá levegővel vagy gázokkal telt pórusokból és kapillárisokból épülnek fel. Vannak porszerű és szemcsés, szilikát bázisú, szálas kőzetgyapot és üveggyapot, valamint szerves alapú polisztirol és poliuretán hab anyagú hőszigetelők.

A szemcsés szigetelőanyagok egyszerű perlit vagy polisztirol gyöngyök. Hőszigetelő vakolatokhoz használják őket, a habarcsba keverve lényegesen megnövelik a vakolat hőszigetelő képességét.

A szálas szigetelő anyagok csoportjába tartoznak a kőzet- és üveggyapot termékek. A kőzetgyapot a természetben előforduló, főként vulkanikus és üledékes eredetű kőzetek keverékének megolvasztásával és szálazásával létrehozott üreges szerkezetű, szervetlen anyag. Az üveggyapotot kvarchomokból és hulladéküvegből gyártják.

A polisztirol hab – „magyarul” hungarocell - az egyik legrégebben használt műanyag alapú építőipari szigetelőanyag. Táblákra vágva kerül felhasználásra.

A hőszigetelő anyagok alkalmazása.

A hőszigetelő anyagok legismertebb felhasználási formája a külső, homlokzatszigetelés a „dryvitolás”. A falra először polisztirol hab táblákat ragasztank, amiket dűbellel (átmenő szöggel) is lehet illetve esetenként kell is rögzíteni. A táblákra vékony üvegfátyol fóliát ragasztanak, majd erre egy vékony színes vakolatot visznek fel.

A www.ezermester2000.hu weboldal videó adatbázisában található három rövid kis filmen megismerhető a teljes folyamat:

1. Homlokzatszigetelés I.

2. Homlokzatszigetelés II.

3. Homlokzatszigetelés III.

A hőszigetelések fontossága úgy gondoljuk tovább fog nőni, mert az energiaárak folyamatos emelkedését nem lehet kivédeni. Az egyetlen mód a költségek csökkentésére az, ha az ingatlanok hőveszteségét minimalizáljuk, ezt pedig a legegyszerűbb módon szigeteléssel lehet elérni.